A cím elsőre sokat ígér, de azt már az elején tudnod kell, hogy egy profi személyes márkát nem lehet néhány tippel és trükkel felépíteni. Szisztematikus építkezés, és évek munkája kell hozzá.

Ennek ellenére vannak olyan technikák, amikkel jelentősen meg tudod könnyíteni és gyorsítani a folyamatot. Egy jó digitális lábnyom pedig sokat segíthet az álláskeresés során is.

Biztosan vannak az iparágadban, vagy a szakterületeden olyan emberek, akikre felnézel, vagy elismered a munkájukat. Netán egyszer szeretnél is eljutni arra a szintre, ahol ők járnak. Az egyik leghatékonyabb lépés, ha kielemzed azt, hogy ők milyen lépéseket tettek meg ezért, milyen helyeken jelentek meg.

A legjobb, amit tehetsz, hogy direktben megkérdezed őket. Akár emailben, akár személyesen. Meg fogsz lepődni, de nagyon sokan szívesen mesélnek a sikereikről, életútjukról.

Ha erre nincs lehetőséged, akkor elindulhatsz online vonalon is. Itt az a feladatod, hogy elemezd az adott személy vagy személyek digitális lábnyomát. Ehhez nem kell mást tenned, mint rákeresni a weboldalára, LinkedIn profiljára, Facebook oldalára, vagy épp Twitter / Instagram fiókjára. Itt rengeteg olyan infót találhatsz, ami segít abban, hogy képbe kerülj a szakmai munkájával.

Az alábbi kérdésekre nagyon gyakran választ tudsz kapni:

• Melyik cégekkel dolgozik együtt?
• Milyen konferenciákon szokott előadni?
• Milyen eseményeken szokott részt venni?
• Milyen cikkeket oszt meg? Milyen tartalmakat olvas?
• Hozzá szokott szólni iparági beszélgetésekhez? Szokott kommentelni?
• Ad interjúkat?
• Szokott-e online cikkeket írni? Ha igen, hova?
• Jelennek meg offline publikációi? Ír valamilyen szakmai magazinba rendszeresen?

Ha végignézed az oldalakat, akkor a legtöbb kérdésre meg fogod találni a választ.

Ebből pedig kirajzolódik benned egy kép arra vonatkozóan, hogy milyen digitális megoldásokat használ arra, hogy építse a saját brandjét. Ráadásul ezt akár több évre visszamenőleg is meg tudod nézni, és egy fajta fejlődésutat is fel tudsz rajzolni ebből.

Lehet, hogy ma már a Forbes egyik szerzője, de 3-4 éve még kisebb portálokon és oldalakon publikált. Lehet, hogy neked is ezekkel érdemes kezdened?

Persze a fenti kérdéseken kívül számos egyéb dolog felmerülhet benned még. Akár az is kiderülhet, hogy hol lesz a következő alkalom, ahol előad (konferenia vagy meetup)! Ez pedig máris egy jó alkalom arra, hogy személyesen is tudj találkozni vele. Egy-egy előadás után minden előadónak van pár percre arra, hogy válaszoljon a kérdéseidre.

Az általános kérdések megválaszolása persze önmagában nem elég arra, hogy teljes képet kapj egy szakértő munkájáról. Ezért mutatok pár tippet arra, hogy milyen konkrét lépéseket tudsz tenni azért, hogy visszafejtsd valakinek az online munkáját.

A legtöbb szakértőnek van egy profi fotója, amit a legtöbb helyen használ online. Nem egy családi nyaraláson készült képből kivágott fotó, és nem is egy szelfi. Hanem egy fotós által készített, jól fényelt, profi kép. (Ha neked még nincs ilyen, akkor érdemes időt és energiát áldozni arra, hogy legyen.)

De miért is fontos ez? Mert a legtöbb helyen ezt a fotót fogja az adott illető használni online. Ezt pedig fel lehet használni további elemzésre.

Vegyünk egy egyszerű példát. Azt szeretnéd megnézni, hogy én, “Papp Gábor” hol jelenek meg online. Hol adok elő, hova írtam már cikket, milyen oldalakon vagyok aktív stb. Akkor csak meg kell keresned azt a profilképet, amit használok, és fordított képkereséssel (reverse image search) fel tudod kutatni szinte az összes helyet online, ahol megjelentem. (Legalábbis ahol az adott profilképet használom.)

Ezeket a lépéseket kövesd:

Ezt megtalálod Facebookon, LinkedIn-en vagy Twitteren is.

A Google listázni fogja azokat az oldalakat, ahol ez a kép megjelenik. Itt találsz vendégposztokat, előadásokat, online profilokat. Ebből pedig már szépen fel tudsz építeni egy digitális profilt bárkiről egy profilfotó alapján.

Tanácsok:

• Ha valaki több profiltotót is használ (vagy menet közben lecserélte), akkor érdemes mindegyik verzióval ezt végigcsinálni
• Nézz meg több szakértőt is ezzel a módszerrel
• Akár olyanokat is, akik csak határterületként kapcsolódnak hozzád
• Használhatod ezt a módszert a saját digitális lábnyomod feltérképezésére
• Vagy akár kitisztítására is, ha esetleg elavult vagy nem kívánatos dolgokat találsz (mondjuk anno viccesnek gondoltad a MyVip profil létrehozását :D)

Ha tudni akarod, hogy mit mond rólad, vagy adott cégről ahova jelentkeznél az internet és a Google, akkor érdemes utánanézni az online reputáció és reputációmenedzsmentnek. Erről írt nemrég egy 4 részes sorozatot Sepsey Barna a Forbes hasábjain.

Arra is lehetőséged van, hogy egy szakértő LinkedIn profiljából meríts ötleteket. Ez egy egyszerű, mégis nagyon ritkán használt módszer.

A feladat a következő:

1. Keress egy szakértőt LinkedIn-en
2. Görgess le a profilja aljára
3. Nézd meg, hogy milyen csoportoknak a tagja, kiket követ
4. Csatlakozz Te is ezekhez a csoportokhoz, és légy aktív
5. Adj értéket, és idővel rád is fel fognak figyelni

Egy-egy nagyon jó iparági csoportból rengeteget lehet tanulni. De arra is jók, hogy felhívd magadra a figyelmet. Nyilván pozitív értelemeben, és nem azért mert szétspammeled őket.

Nézzünk egy konkrét példát erre! Ha például az ecommerce területe érdekel, akkor javaslom, hogy nézd meg Perényi András LinkedIn profilját, aki egy e-kereskedelmi logisztikai cég, a Webshippy alapítója.

Ha ezt a folyamatot végigcsinálod 5-6 szakértőre a témában, akik egyébként aktívak LinkedIn-en, akkor sok olyan csoportot találhatsz, ahova érdemes csatlakozni, és további szakértőkre is lelhetsz, akiket érdemes követni, figyelni. Vagy akár egy fordított képkeresést csinálni rájuk! 🙂

Ha például egy állásinterjúra készülsz, akkor a cég ügyvezetőjét, szakmai vezetőjét mindenképp érdemes végigelemezni így. Bizonyítani tudod, hogy megcsináltad a házi feladatot, felkészültél, és ismered az iparágat, a fontos szereplőket, és azokat a helyeket, ahonnan tanulni lehet.

Ha egy szakértőnek van saját weboldala, és rendszeresen blogol, akkor jó eséllyel lesznek más weboldalak is, amelyek hivatkoznak rá. Vagy azért, mert vendégblogolt ott, vagy mert előadott náluk, esetleg egy interjú jelent meg velük kapcsolatban. Ez megintcsak egy remek lehetőség arra, hogy visszafejtsd mások hol aktívak, hol építik a brandjüket, kik hivatkoznak rá, mint hiteles forrás.

Ehhez nem kell mást tenned, mint keresni egy backlink elemző eszközt, és végignézni az adott weboldal esetében, hogy honnan vannak hivatkozásai. A saját blogom esetében (The Pitch | Online marketing és SEO blog) az Ahrefs eszközét használva ezeket a találatokat kapom.

Máris látható, hogy hivatkozik a blogomra a HVG, a Piac és Profit, a Szeretlek Magyarország is. A kérdés, hogy miért? Na ennek kell utánajárni, hogy az adott oldal miért, és milyen formában hivatkozik a The Pitch blogjára.

Ehhez meg kell nyitni az adott domaineken azt a tartalmat, ahol a link van, és végignézni a kontextust. Ebből pedig már le tudod szűrni, hogy mi áll az említés hátterében (vendégcikk, interjú, előadás, fizetett tartalom stb).

Nem csak az online világban lehet brandet és márkát építeni, hanem az offline térben is. Több olyan szakértő is van, akik aktívan írnak cikkeket szakmai és iparági folyóiratokba, magazinokba.

Ezeknek gyakran nem túl erős a digitális lenyomata, szóval nehéz ezekre egy Google kereséssel rátalálni. De a szakértők weboldalán, Twitter, Facebook vagy LinkedIn profilján jellemzően találsz rá utalást. Ugyanis előszeretettel posztolják ki digitálisan, hogy éppen melyik újságban jelent meg cikk róluk.

Ezeket gyűjtsd össze, készíts róluk egy listát, mert 1-2 év múlva neked is aktuális lehet, hogy ezeken a helyek publikálj.

Az én egyik kedvenc megoldásom az volt, amikor megvettem az egyik ilyen “célmagazint”, ahol cikket szerettem volna írni. Majd végignéztem, hogy ismerek-e egyetlen szerzőt is az aktuális számban. Találtam benne egy közvetlen és egy közvetett kontaktot (ezt LinkedIn alapján láttam, hogy 2nd degree connection). A közvetett kontakthoz kértem egy introt a közös ismerősön keresztül, a közvetlen kontaktnak (1st degree connection), pedig direktben írtam.

Az email és a kérdés nagyon egyszerű volt:

• El tudnád mesélni a sztorit, hogy lettél cikkíró ebben az újságban?

2-3 mondatban leírták, hogy:

• Hogy írták meg az első cikküket
• Ki segített nekik “bejutni”, ki ajánlotta be őket
• Jelenleg kit ismernek a szerkesztőségénél

Vagyis 1 magazin megvásárlásával, 2 percnyi LinkedIn használattal és 2 emaillel máris megvolt 2 lehetséges út, ahogy be lehetett kerülni cikkírónak. Érdekesség a történetben, hogy egyikük magától felajánlotta, hogy beajánl a szerkesztőségnek, mert olvasta a korábbi cikkeimet, és szerinte szívesen vennék, ha én is vendégszerző lennék.

Szóval ez a lehetőség számodra is adott. Csak egy kicsit kreatívnak és proaktívnak kell lenni!

A sok tipp és trükk persze önmagában nem fog hozzásegíteni ahhoz, hogy szakértő legyél egy adott témában pár hét leforgása alatt. De szisztematikus munkával évek alatt el tudsz jutni arra a szintre, ahova szeretnél. Ez pedig sokat segíthet az álláskeresés során is. A cikkben bemutatott módszerek, és az ehhez hasonló technikák viszont jelentősen felgyorsíthatják a szakértővé válási folyamatot, szóval érdemes őket használni.

A cikket írta:

Papp Gábor

Online marketing és SEO szakértő