Ha írtál már önéletrajzot, akkor talán már eszedbe jutott, hogy milyen jó lenne néhány megfogalmazást egy az egyben átemelni a munkaköri leírásodból. Remélem végül elvetetted az ötletet. A sokszor már a leírás pillanatában is érthetetlen kacifántos megfogalmazások borzalmas önéletrajz szüleményekhez vezetnek. A mai podcastban az érthetetlen vállalati szakzsargon és a fekete öves mellébeszélés ellen kampányolok.

Önéletrajz alapok

Az önéletrajz nem adóbevallás, nem historikus dokumentum, nem formanyomtatvány, és nem önkifejezés. Az önéletrajzod egy célzott marketinganyag, aminek egyedüli célja, hogy meggyőzze az olvasót, hogy érdemes vagy az interjúra

Ennél fogva az önéletrajzod nem lehet a munkaköri leírásod, hiszen az távolról sem tud hatékony marketinganyagként funkcionálni.

Ahhoz, hogy marketinganyagot tudj írni, ismerned kell a célcsoportot. Azonban az a tapasztalat, hogy kevesen kezdik itt a folyamatot. Pedig ez lenne a nulladik lépés.

Kinek kommunikálunk önéletrajzíráskor?

A célcsoportok, akiknek kommunikálunk a pályázati anyag megírása során:

ATS - Applicant Tracking System

ATS

gépi intelligencia, ami különböző paraméterek mentén rangsorolja / pontozza / kategorizálja a jelentkezésed és dönt arról, hogy érdemes-e hús-vér emberhez eljutnia

Előszűrést végző junior kolléga

Előszűrést végző junior kolléga

nincs iparági tapasztalata, nem döntéshozó csak a felettese által meghatározott útmutatásokat hajtja végre

Hiring Manager / Fejvadász

Hiring Manager / Fejvadász

jellemzően tényleges döntéshozó, aki jól ismeri az iparágat, és dönt arról, hogy alkalmaz – vagy fejvadász esetén – tovább küld-e a következő interjúkörbe

Használd a kulcsszavak erejét és győzd le az ATS-t

Ha az ATS-t „meg akarod nyerni magadnak”, akkor kulcsszóra kell optimalizálnod.

Ahhoz, hogy kulcsszóra tudj optimalizálni, az álláskiírásokkal érdemes kezdened:

  • Mik a láthatóan gyakori kulcsszavak?

  • Ha te lennél a kiválasztással foglalkozó szakember, akkor milyen kulcsszóra keresnél?

  • Mik a pozíció sikertényezői? Hogyan utal ezekre a kiírás?

A valóság és az észlelés (percepció) közötti szakadék

Nem feltételezheted, hogy alkalmasnak fognak gondolni, csak azért, mert az vagy. Be kell tudnod bizonyítani. Ez pedig egy teljesen más készséget igényel.

Fel kell készülnöd arra, hogy a valóság nem egyenlő a szemlélődő, vagyis az olvasó valóság észlelésével. Arra kell törekedned, hogy a valóság és az olvasó percepciója közötti szakadék megszűnjön, de minimum csökkenjen.

valóság vs. percepció

Nonszensz, ha a saját anyagoddal kapcsolatos kérdéseket sem tudod megválaszolni

Gyakran találkozom olyan szenior szakemberekkel, akik a saját önéletrajzukkal kapcsolatos kérdéseket sem képesek megválaszolni.

Íme a kőbe vésett szabályaim, hogy ez veled ne fordulhasson elő:

  • Ha valamiben nem vagy biztos (fogalom, rövidítés stb.), akkor ne kockáztass és ne használd a pályázati anyagodban! Csak univerzálisan elfogadott szakzsargont használj, vagy ha nem feltétlenül szükséges, akkor inkább azt sem!

  • Ha valamit nem értesz, akkor ne írj róla! Törekedj rá, hogy egy laikus is értse az anyagod. Nézd meg a témában felvett korábbi podcastomat.

  • Teszteld le, hogy egy független szemlélő érti-e az anyagod! Ha nem érti, akkor dolgoznod kell még rajta! Ne feledd, az előszűrést végző junior kolléga sem lesz feltétlenül az iparágad ismerője.

A munkaköri leírások förtelmesek

Sok bába közt elvész a gyerek.

A munkaköri leírásokat olvasva mindig erősen elgondolkozom az emberiség jövőjéről. Ha olvastál már ilyen szöveget, akkor biztosan tudod mire gondolok.

Ezek azok a szövegek, amiket egyszerre készít a hiring manager, a jogi osztály és a HR. És még talán páran megköpködik, mire végleges formát nyer.

A végeredmény pedig az a borzalom, amit sokan később előszeretettel használnak az önéletrajzukban.

Ez a torz, személytelen, rossz magyarsággal/angolsággal megírt szöveg mindenre alkalmas csak arra nem, hogy eladjon az álláspiacon. Óvakodj tőle!

CV Shark Podcast és a motivációs levél