Sikeres állásinterjú szereplés 800 ezer forintos fizetési ajánlattal, szűk másfél hónap alatt, mindössze 7 pozíciót megpályázva? Sokak szemében talán utópisztikus álomnak tűnik, azonban az Álláspályázat Tréningem egyik résztvevője pont így csípett meg egy Business Development Manager pozíciót.

Esettanulmányként azért osztom meg veled ő történetét, mert meggyőződésem szerint elképesztően értékes praktikákkal és tanulságokkal lendítheti elő a te álláskeresésed is.

Sokakat tart vissza az állásváltástól az a bizonytalansági faktor, miszerint nehéz előzetesen megtippelni, mennyi időt igényelhet a sikeres munkahelyváltás.

Ezt általában feloldja, ha a közös munkát megelőzően egyeztetjük a célokat, átbeszéljük az aktuális álláspiaci helyzetet. Majd mindezek ismeretében alakítjuk ki a sikeres munkahelyváltáshoz szükséges cselekvési tervet és stratégiát.

Többszáz munkahelyváltásban közreműködve az a tapasztalatom, hogy átlagosan két hét szükséges egy megnyerő CV és egy az interjúmeghívásokat erősen támogató kísérőlevél megírásához. Képletesen szólva ezután „mehetünk neki” a nagyvilágnak.

Esettanulmányunk főszereplőjénél kicsivel árnyaltabb volt a helyzet. Júniusban már befektetett az Álláspályázat Tréningbe, de esküvőszervezés és egyéb elfoglaltságok miatt csak augusztus végén kezdett el foglalkozni az álláskereséssel.

Akkor viszont kiemelkedő hatékonysággal tette mindezt. De át is adom neki a szót: „Leginkább a saját lustaságomon múlt, hogy nem ment gyorsabban a folyamat. A tréning birtokában tényleg csak azon múlt a sikeres váltás, hogy mennyi energiát tettem bele”.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az augusztus végén megkezdett álláskeresés szűk másfél hónapja  egy roppant kedvező ajánlat megszerzésével teljesítette túl a saját várakozásait. Rávilágítva egy lényeges tanulságra:

Amint kellő tudatossággal és teljes erőbedobással fókuszálsz az álláskeresés folyamatára, rögvest felgyorsulnak a fejlemények.

Milyen nehézségekre szokott panaszkodni a legtöbb álláskereső? Általában arra a frusztráló állapotra, amikor a tucatszám elküldött pályázatok ellenére sehogy sem jönnek a várva várt interjúmeghívások.

Ehhez képest éles kontraszt mutatkozik esettanulmányunk főszereplőjénél: A piacon jellemzően tapasztalt 10-15%-os hatékonyságot bőven kenterbe verve, 85%-os sikeraránnyal alakította ki az interjú lehetőségeket. Ez 7 jelentkezésből, 6 interjút jelentett. Ráadásul jó eséllyel összejött volna a hetedik is, csakhogy a szóban forgó pozíciót időközben betöltötték.

„Figyelj Gellért, mégis hogy lehetséges ez?” – kérdezheted most ezt teljes joggal. Nos, a szinte már hihetetlennek tűnő statisztika mögött a következő lépések állnak:

• az Álláspályázat Tréning alapján újraírt önéletrajz;
• a szintén a tréning instrukciói alapján elkészített kísérőlevél;
• kiegészítve jókora adag tudatos LinkedIn jelenléttel és aktivitással;
• és persze az álláskeresés sikeréhez szükséges stratégiai megközelítéssel (erről máris).

„A tőled kapott támpontok alapján a CV-m és a motivációs levelem után a LinkedIn profilomat is átdolgoztam.. Ezután megkerestem LinkedIn-en a kiszemelt pozíciók és munkáltatók HR-es szakembereit, és a már optimalizált profilom megnyugtató birtokában bejelölgettem őket.

Előfizettem továbbá a LinkedIn Prémium szolgáltatására is. Ennek köszönhetően azt is láttam, ha bárki megnézte a profilom. Ez nagyban megkönnyítette a kapcsolódást.”

Ezen a ponton szeretném hangsúlyozni, hogy bárki által sikeresen megvalósítható megközelítésről van szó. A hagyományos értelemben vett „hideg” és személytelen jelentkezések helyett (illetve mellett) célszerű a LinkedIn platformján keresztül is felvenni a kapcsolatot a releváns döntéshozókkal.

Az esettanulmányunk főszereplője előtt például nem kisebb presztízsű munkáltatók kapui nyíltak meg, mint a Vodafone, a Telekom, a Lidl vagy az Aldi.

Persze az interjúig eljutni önmagában csak félsiker. Felkészültség és tudatosság szükséges ahhoz, hogy a személyes interjún megnyerően teljesítve végül pozitív eredménnyel záruljon a folyamat.

Külső szemmel nem feltétlenül tűnhet indokoltnak kihívásokat keresni egy olyan sztoriban, amely bő egy hónap leforgása alatt mindössze 7 jelentkezésből sikeres elhelyezkedéssel zárult. Az utólagos értékelő beszélgetésünk két esszenciális tanulságra mégis rávilágított.

Egyrészt arra, hogy igenis nehézséget jelenthet döntést hozni a váltásról. Különösen akkor, ha az aktuális pozíciód messze nem elviselhetetlen, és tisztességesen meg is fizetnek a munkádért.  Szilárd elhatározás szükséges, hogy az előrelépés reményében ismeretlenre cseréld a biztosnak gondolt munkaköröd.

A „menjek vagy maradjak” dilemma feloldásában sokat segíthet annak az őszinte megválaszolása, hogy

• a mostani pozíciód mennyiben támogatja a céljaid megvalósítását?
• kiegyensúlyozott, elégedett vagy-e szakmailag?
• adottak-e a lehetőségek a fejlődésedhez?
• anyagilag és egyéb szempontból is kellőképp megbecsülnek-e?
• hol látod magad egy, három vagy öt év múlva?

Esettanulmányunk főszereplőjénél ez kevésbé jelentett problémát, egy másik előzetesen nehézségnek gondolt tényező pedig valójában nem is akadályozta a folyamatban:

„Bármennyire is szerettem volna, sehogy sem tudtam már felidézni annak a munkakörömnek a részleteit, amit bő egy évtizede láttam el. Viszont a 11 évvel ezelőtti tapasztalataimról senki sem kérdezett.”

Ebből számodra az lehet a tanulság, hogy a munkáltatók sokkal inkább a friss, aktuális tapasztalatokra kíváncsiak, szemben a régebbi munkakörökkel. Önéletrajz és kísérőlevél írásnál, állásinterjú felkészülésnél tehát az elmúlt néhány év munkatapasztalataira javasolt építened.

Amikor a Vérprofi Interjú program résztvevőivel gyakori interjúhelyzeteket szimulálva készülünk, akkor erre a kérdésre rendszerint ki szoktunk térni.

Gyakran vezet zsákutcába az a gondolkodás, miszerint „csak jussak el valahogy egy ajánlatig, és ha a fizetés rendben van, már jó vagyok”. Veszélyes tévhitről beszélünk, hiszen az állásajánlat mérlegelése nemcsak a bérezést foglalja magába:

„A második körös interjú végén elbizonytalanodtam kicsit. Sok kérdés merült fel bennem, leginkább a rám váró munkakört illetően. Hirtelen szinte azt sem tudtam már, mire pályáztam pontosan.”

Kulisszatitok, hogy a szóban forgó bizonytalansági faktort annak az igénye szolgáltatta, hogy ügyfelem távolodni szeretett volna a sales feladatoktól. Az említett második körös interjú során mégis előkerültek az munkakör értékesítéssel kapcsolatos feladatai.

Ezzel ismét elérkeztünk egy fontos tanulsághoz. Felmerülhet ugyanis kérdésként, mi lehet célravezető a felmerülő aggályok feloldásához? Miként tisztázhatók a pozícióval kapcsolatos fenntartások?

A kézenfekvő megoldást az őszinte kommunikáció jelenti. Ezt választotta ügyfelem is, transzparensen kommunikálva az ellenérzéseit, a bizonytalanságát. Ezzel olyannyira sikerült ideális feltételeket teremtenie, hogy ezután még kedvezőbb fordulatot vettek az egyeztetések:

„Azért vagyunk itt, hogy meggyőzzünk – hangzott el részükről a harmadik interjú elején. Tehát a második kör utáni dilemmát követően a vezérigazgatóval és a mostani főnökömmel alakítottuk ki a feladatköröm, puhatolózás helyett már konkrétumokról beszélgetve.”

Az ügyfelem végül anyagiak terén is bőven túlszárnyalta az előzetes elképzeléseket:

„Boldog lettem volna már havi nettó 400 ezer forinttal, ehhez képest a 800 ezer forintos bruttó fizetésen túl roppant előnyös juttatásokban is részesülök. Még sosem dolgoztam olyan helyen, ahol van napi bér.”

Céges okostelefon, laptop, akár autó használat, projektdíjazásokkal és egyéb benefitekkel megfejelve. Mindezek fényében ügyfelem a közös munkát követően kedvező befektetésként értelte az Álláspályázat Tréninget.

Az esettanulmány végére érve őszintén bízom benne, hogy két fontos tanulságra sikerült rávilágítanom:

• kellő tudatossággal és koncentrációval sikeresen abszolválható az előrelépést jelentő pozícióváltás;
• nálunk már minden készen áll a megvalósításhoz, csak egy valami hiányzik: Te.

Ha foglalkoztat a váltás gondolata, akkor beszéljünk!
Foglalj be a naptáramba egy időpontot és nézzük meg, hogy tudunk-e közösen dolgozni!